Az újévi fogadalmakról II.
2010. január 8., péntek
Még egy gondolattal tovább fűzném az újévi fogadalmak gondolatmenetét. (Eredetileg erről akartam múltkor írni, de másképp alakult).
Mit tesz egy átlagember, ha megfogadta Újévkor, hogy lefogy? Belead apait-anyait, reggelre zöldséget eszik, ebédre zöldség, vacsora kimarad, nasi semmi (pedig előtte reggel-délben-este jól bezabált, közben meg nassolt), viszont minden nap – úgy tervezi – elmegy, és fut 10 km-t (pedig előtte az emeletre felmenni is nehéz volt).
Mi történik? Az első nap nagyon lelkes, végig is csinálja, tűr éhséget, fáradtságot, mindent. Másnap izomláz, farkaséhség, saláta, nekiindul, végigvonszolja magát a 10 helyett az 5 kilométeren, a pokolba kívánja az egészet, undorodik az ebédre kiprociózott salátától, vacsorára kopog a szeme az éhségtől. A lelkesedés kb. itt száll el végleg. Megpróbálta, de nem ment. Képtelen lefogyni.
Gondolom észreveszitek a gondot, nem? (tovább…)
Először is Boldog Új Évet kívánok! Nagyon örülnék, ha ebben az évben tudnék Neked valami hasznosat írni, tanítani, amitől pénzügyileg jobb lesz az életed… Persze nem újévi fogadalom, de azért remélem teljesül.
2005/ford_mustang()2005_x32.jpg)

