Pénzkezelés

Egy forintért bebiciklizni a falut…

Szerző: Dani

Az egyik távolabbi rokonomról mesélték (szép kort megélt, de nem él már – Isten nyugosztalja!), hogy annak idején – idős ember volt már akkor is – képes volt egy fél délelőttöt rászánni arra, hogy bebiciklizze a falut, hogy valamit egy forinttal olcsóbban megkapjon. Pedig mikor ezt tette az egy forint már nem volt olyan nagy érték. Ha jól emlékszem, ez már később volt, mint amikor még egy forintért egy gömbrágót lehetett kapni – már aki emlékszik az ilyesmire.

Szóval egy fél délelőttöt is rászánt egy forint nyereségre. Igazán jó pénzkezelő, nem? Ennyire megbecsülni a pénzt! Elvégre “Minden megspórolt penny, egy megkeresett penny” – ha jól idézem Benjamin Franklint.

Gondoljunk csak bele jobban! Fél délelőtt legyen mondjuk 3 óra. 3 óra alatt keresni 1 forintot? (Hogy mai árakat kapjunk, mondjuk szorozzuk meg ezt az összeget hússzal. Na jó, jószívű leszek: 100-zal). Szóval 100 mai forintnak megfelelő összeget keresett 3 óra alatt. Az 33 és egyharmad forint óránként. Jó, mi?

Mit akarok ezzel mondani?

Sokan elutaznak a város másik végébe, mert ott olcsóbb ez vagy az. Mondjuk 300 forintot megspórolnak a bevásárláson, mert egy olcsóbb hipermarketben vásárolnak. És mennyi időt töltött vele? Mondjuk 2 extra órát, a helyi kisbolthoz képest. 150 Ft/óra. Jó órabér, nem? Te elmennél ennyiért dolgozni?

Ha még ez az illető kocsiba is ül, hogy eljusson oda (mondván: “úgyis autózok eleget, ez már nem oszt, nem szoroz!), akkor nem csak az idejét áldozza fel, hanem benzint is fogyaszt. (A benzin meg ugye pénzbe kerül). Így nagyon könnyen előfordulhat az, hogy mínuszos lesz a kiruccanás, az időt bele sem számítva.

Valaki úgy dönt, hogy otthon főz, ahelyett, hogy kifőzdében enne (most ne számoljunk a házikoszt potenciálisan jobb ízével és potenciálisan egészségesebb mivoltával. Ha ez fontos, és tudjuk is teljesíteni, akkor ésszerű az otthon főzés mellett dönteni), csak azért, mert úgy olcsóbb, akkor általában nem számol az energia árával, amit elhasznál a főzéshez (“úgyis főzünk eleget, az a kevés nem oszt, nem szoroz!”), és a saját idejének a költségével. Csak azzal, hogy a hozzávalók mennyibe kerültek, és az mennyi lenne egy kifőzdében.

Persze ennek a számolásnak vannak korlátai. Ha olyan munkával rendelkezel, amit szeretsz csinálni, bármikor végezheted, és bármennyi idő pénzzé alakítható (pl. író vagy, valamilyen művész, fordító, üzletkötő, vagy netalántán programozó, akit órára fizetnek, és bármennyi időt megvesznek Tőled), akkor számolhatsz így.

Ha ezen feltételek közül valamelyik nem teljesül, akkor persze más a helyzet. Meg kell vizsgálni, hogy ahelyett a tevékenység helyett, amivel spórolsz, mit tudnál mást csinálni. Ha heti 40 órás munkaidőd van, és egy perccel többet sem fizetnek ki, vagy nincs lehetőség több pénzt keresni több munkával, akkor nyilván az, amivel helyettesíteni tudod a spórolást, nem hoz pénzt. Ha mindenképpen pénzhez akarsz jutni, akkor még a 150 Ft/óra is egy jó alternatíva. De ebben az esetben elgondolkodnék, hogy azon a 300 forinton, amit két óra egy hipermarketben lévő embertömegben való nyomakodásért kapsz (én mondjuk nem szeretek vásárol(gat)ni), mit tudnál mást – élvezetesebbet – csinálni. Olvasni, megnézni egy jó filmet (ami már megvan otthon, és nem kell megvenni), barátokkal lenni, aludni, pihenni. Tudatosítsd, és döntsd el, melyik a fontosabb, melyik a jobb Neked.

Ha tényleg fix munkaidőd van fix fizetéssel, akkor is elgondolkodnék a Helyedben, hogy mivel tudnék 150 Ft-nál többet keresni egy óra alatt. Persze olyan legyen, amit szeretsz is csinálni…

Dani

P.S. Feliratkoztál már az értesítőre? (főoldal, jobb oldalon) Csillagoztál már?

Tags: Gyakorlati tanácsok, költségcsökkentés, megtakarítás, spórolás

A bejegyzés készült: 2009. november 25., szerda 07:35 a Gyakorlati tanácsok kategóriában. A hozzászólásokat figyelemmel kísérheted RSS 2.0 feeden keresztül. A hozzászólásokat és a pingeket is letiltották.