
Időhorizont
Szerző: Dani
Ha a pénzügyeid tervezéséről van szól, Te meddig látsz előre?
Fura a kérdés? Átfogalmazom: Karácsony előtt mennyi idővel kezdesz gyűjteni rá? A nyaralás előtt mennyi idővel kezdesz el spórolni? Ha jön egy nagyobb kiadás, mennyi idővel előtte jössz rá, hogy azt bizony ki kell fizetni?
Nagyon sok embernél (főleg az alkalmazottaknál) ez sajnos egy hónap. Ha a legutoljára megkapott és a következő fizetés között van egy ilyen esemény, akkor ezerrel spórolni kell rá. A vállalkozóknál inkább a projekt időtartama vagy egy üzleti év lehet az időhorizont. Alighanem a jövedelem ütemezésével lehet összefüggésben ez az időtáv.
Így aztán előfordul az, hogy a gyerek “hirtelen” iskolába megy (megfigyeltem, hogy ez általában a születése után 6-7 évvel szokott bekövetkezni
), vagy egyetemre megy (18-19 év), vagy elöregszik az autó, ki kell cserélni a számítógépet, eljön a nyaralás és a Karácsony.
Ennél már csak az okozhat viccesebb szituációkat, ha valakinek az időhorizontja egy hónapnál is rövidebb. Valószínűnek tartom, hogy az ezt a bejegyzést olvasók legtöbbjének időhorizontja legalább egy hónap, így számukra viccesnek hangzanak azok a kijelentések, amik mondjuk egy egyhetes időhorizonttal rendelkező ember szájából hangzanak: “Váratlanul ki kellett fizetni a fűtésszámlát”, “Jött egy számla és ezért nem tudtam ezt vagy azt megvenni”. Mintha egy számla nem mindig a hónap egy adott napján érkezne!
Mit tegyünk?
- Gyakoroljuk az előre látást! Gondolkozzunk el és írjuk össze a nagyobb kiadásainkat minél messzebbre előre. Rendszeresen vizsgáljuk felül a listánkat, bővítsük az időközben felmerült újabb tételekkel.
- Tartalékoljunk! Ha nem is látunk előre egy hétnél tovább, ha rendelkezünk néhány havi megélhetést biztosító tartalékkal, akkor a hirtelen kiadásokat menedzselni fogjuk tudni, még akkor is, ha “hirtelen” jönnek.
Dani
P.S. Ez a bejegyzés hány csillagot ért?
A hozzásszólási lehetőséget lezárták.

