Adakozz! – Ennyiből? Majd ha sok lesz!
Szerző: Dani
Azt tapasztalom, hogy a legtöbb emberben megvan valamiféle vágy arra, hogy segítsen másoknak. A legtöbb esetben maga a vágy testet is ölt; általában szívességek, előzékenység, udvariasság formájában. (Ha Neked esetleg más lenne a tapasztalatod, akkor olvasd végig a bejegyzést, lehet, hogy rájössz, mi lehet az oka a másfajta tapasztalásnak). Az azonban, hogy pénzt adjanak, már kevésbé jellemző, főleg ha nem a százasra gondolunk, amit egy hajléktalan kezébe nyomunk lelkünk megnyugtatása és a kínos szituáció mihamarabbi kezelése érdekében. Ha nagyobb összegekre gondolunk – kinek-kinek tíz-, százezrekben vagy milliókban mérendő – akkor már nem ennyire jó a kép.
Most őszintén! Gondolkozz el, Te mikor adtál akár csak tízezer forintot bármilyen jótékony célra?! Tovább »
2005/ford_mustang()2005_x32.jpg)
Az egyik távolabbi rokonomról mesélték (szép kort megélt, de nem él már – Isten nyugosztalja!), hogy annak idején – idős ember volt már akkor is – képes volt egy fél délelőttöt rászánni arra, hogy bebiciklizze a falut, hogy valamit egy forinttal olcsóbban megkapjon. Pedig mikor ezt tette az egy forint már nem volt olyan nagy érték. Ha jól emlékszem, ez már később volt, mint amikor még egy forintért egy gömbrágót lehetett kapni – már aki emlékszik az ilyesmire. 
A diákhitel egyébként is egy jó példa arra, amit most meg akartam tanítani a pénzkezelésről.
